Férfi klasszikusFérfi
Női klasszikusNői
Intelligens órákSmart
Márkák
Egyéb
Címkék: A márkáról | Huawei | Okos
26.11.2024 | 6 MIN
Kevesebb mint 1 200 000 Ft kezdőtőkével a Huawei-nek sikerült a távközlési technológia első helyezettjévé, az okostelefon-értékesítés második helyezettjévé válnia, és még az okosórák egyik legkelendőbb eladójává is sikerült válnia. De mi ennek a márkának a története?
A Huawei fontos mérföldkövei:
Ha azt mondjuk, Huawei, a lakosság nagy részének valószínűleg a telefonjaik vagy az okosóráik jutnak eszébe. Az igazság azonban az, hogy az eredeti üzleti tervük valami egészen más volt, és nyugodtan mondhatjuk, hogy a mai napig ez az elsődleges fókuszuk: a távközlési hálózatok. A Huawei ma az egyik vezető távközlési hálózat, és nehéz lenne olyan európai szolgáltatót találni, amelyik ne lépett volna partnerségre ezzel a kínai céggel.
Ugyanakkor a Huawei értéke meghaladja a 100 milliárd dollárt, és 170 országban folytatnak üzleti tevékenységet.
Érdekesség, hogy a Huawei szinte teljes egészében alkalmazotti tulajdonban van: 1,42 százalékban az alapító Ren Zhengfei tulajdonában van, a többi részvényt több mint 60 000 alkalmazott birtokolja.
Bár ma már hatalmas vállalatról van szó, szinte hihetetlen, hogy a cég kezdetei milyen szerényen kezdődtek. Az alapító Ren Zhengfei egy kis faluban nőtt fel egy nagyon szegény, két tanító családban. A hadseregben eltöltött évek után, ahol Ren tiszti rangig jutott, 1987-ben, 44 évesen úgy döntött, hogy megalapítja a Huaweit. Nem volt semmi fenséges - a vállalat székhelye egy lakásban volt a kínai Sencsenben, és a tőkéje alig és kevesebb mint 1 200 000 Ft volt.
A kínai piac egyik jelentős változása a vállalat kezére játszott – 1988 óta engedélyezettek a kínai magáncégek. Bár ez viszonylag szabad kezet adott nekik, egyáltalán nem volt tapasztalatuk arról, hogy egy ilyen magáncég valójában hogyan is üzletel.
A vállalat kezdetben a Hongkongban gyártott telefonközpontok viszonteladásából élt. Amikor a cég kezdett jól működni, a hongkongi cég megszüntette velük az együttműködést, ami szó szerint arra kényszerítette a Huaweit, hogy megtegye a döntő lépést, és saját kommunikációs terméket (úgynevezett PBX-et) fejlesszen ki.
Bár kisebb, például szállodáknak szánt PBX-ekkel kezdték (egy ilyen készülékben 40 kimenet volt), végül eljutottak az egész Kína legnagyobb, 2000 kimenettel rendelkező PBX-éig. Ezt C&C08-nak (City & Countryside 08) nevezték el.
Miután 10 évig csak Kínában folytattak üzleti tevékenységet, a Huawei szó szerint világméretűvé vált. Ez egy hongkongi szolgáltatóval való együttműködéssel kezdődött (amely akkoriban nem Kínához, hanem Nagy-Britanniához tartozott), és a Vodafone-nal való hatalmas együttműködésig fajult. Szó szerint megfoghatatlanná váltak a hálózatok kiépítésében, ugyanakkor a világ 50 nagy szolgáltatócsoportja közül 45-tel kötöttek szállítási megállapodást. Ez alól a Cseh Köztársaság sem kivétel.
Mivel a Huawei mindig is nagy, állandó versenytársakkal kezdett versenyezni, gyakran kellett a nehezen elérhető vidéki területekre szállítania termékeit, és fokozatosan bejutnia a városokba (mind Kínában, mind később világszerte). Hogy valóban nehezen elérhető helyeken dolgoztak, azt bizonyítja, hogy 2007-ben magát a Mount Everestet is lefedték mobilhálózattal.
A Huawei új korszakában nagy hangsúlyt fektet az 5G hálózatra, amely nem csak a telefonon elérhető internetsebességen túlmutat, hanem különböző iparágakba is eljut, mint például az autonóm járművek, traktorok, virtuális valóság stb. vezérlése. Valójában az adatátvitel sebessége teljesen új lehetőségeket hoz. A Huawei még a legtöbb 5G-szerződéssel rendelkező vállalat is lett.
A Huawei nagyon gyorsan nőtt, de az alapító Ren Zhengfei nem becsült alá semmit. Az alapító 2000 körül elkezdett sok inspirációt meríteni a külföldi cégektől (például az IBM-től), és teljesen megváltoztatta azt, amit csináltak. Nyugati országokból származó tanácsadókat fizetett, akiknek az órabére megegyezett az ő havi bérével. Ahhoz, hogy a vállalat fenntarthatóan növekedjen, tudták, hogy át kell szervezniük a vezetést. Úgy tűnik, a lépés kifizetődött.
Ezt a kérdést valószínűleg sokat hallották a Huawei-nél az ezredforduló elején. A kérdés 2004-ben vált válaszsá, amikor a kínai vállalat bemutatta első mobiltelefonját, a C300-at. A sorsdöntőbb év azonban 2009 volt, amikor a Huawei bemutatta első androidos készülékét – az U8230-at.
Huawei U8230. Forrás: dinside.dagbladet.no
Az okostelefonok piacán virágoztak fel igazán, ami a Honor leányvállalat megalapításába torkollott, amely a fiatalabb vásárlókra fókuszált. Egy évvel később, 2015-ben a Huawei bemutatta első okosóráját, a Huawei Watch-ot is. Első okosórának egyáltalán nem volt rossz próbálkozás. A WearOS operációs rendszerrel futott, zafírkristályos volt, acél tokkal, zenelejátszóval vagy pulzusmérő szenzorral rendelkezett.
Azóta a Huawei rengeteg mobiltelefont és jó néhány okosórát is kiadott.
A Huawei márkatörténete nagyjából úgy ment, mint a karikacsapás, egészen addig, amíg 2018 végén az amerikai kormány törvényt nem hozott, amely megakadályozta, hogy a szövetségi kormányzat és annak szervei üzletet kössenek a Huawei-jel. Az egész vita a kémkedés és a Huawei kínai hírszerzéssel való együttműködésének gyanúja miatt alakult ki. Tekintettel arra, hogy a Huawei vezető szerepet tölt be az 5G technológia területén, ez drasztikus lépés volt.
A legnagyobb csapás azonban 2019. május 20-án érte, amikor a Huawei feketelistára került, ami megtiltja az amerikai vállalatoknak, hogy a Huawei-jel dolgozzanak együtt. Ez csapás volt a Huawei számára, mivel eddig processzorokat (Intel), mobil chipkészleteket (Qualcomm) vagy Bluetooth és Wi-Fi chipeket vásároltak amerikai cégektől.
Az amerikai Google vállalattal való együttműködés elvesztése nagyon fájdalmas volt. Ez azt jelentette, hogy többé nem tudták elérni az Android operációs rendszert, beleértve az olyan alkalmazásokat, mint a Google Maps, Mail, YouTube stb. A paradoxon az, hogy ez a változás nem az amerikai felhasználókat érintette (a Huawei telefonokat nem árulták és nem is árulják az USA-ban), hanem elsősorban az európaiakat.
Többé-kevésbé közvetlenül ezután a Huawei előállt a HiSilicon (a Huawei tulajdonában lévő) cég által fejlesztett új HarmonyOS operációs rendszerrel. Egyelőre azonban az alkalmazások letöltését meg kell kerülni (mivel nem férnek hozzá a Google Playhez), ami sok felhasználót elriaszt.
Ami a Huawei kémkedéssel való vádolását illeti, ez soha nem volt 100%-ban megerősítve. De a Huaweit ez mindenképpen érintette anyagilag. Hogy bízol-e a Huawei márkában, vagy sem, az csak rajtad múlik. De sokan kiállnak amellett, hogy ha valakire rá kell bízniuk az adataikat, akkor inkább a nyugati cégeket részesítik előnyben.
Az amerikai korlátozások arra kényszerítették a Huaweit, hogy 2020-ban eladja a Honor leányvállalatát. Ahogy történelmileg mindig is tette, most is megpróbál ebből a helyzetből kimászni. 2024-ben 4 év óta a legnagyobb, 9,63%-os árbevétel-növekedést könyvelhették el. A legrosszabb év valószínűleg 2021 volt, amikor majdnem harmadával csökkentek az eladásaik.
Az okosórák szegmensében elég jól teljesítettek, hiszen az elmúlt 6 évben (2018-2024) átlagosan a világon eladott összes okosóra mintegy 10%-át adták el.
Források: