Férfi klasszikusFérfi
Női klasszikusNői
Intelligens órákSmart
Márkák
Egyéb
Címkék: Technológia és fogalmak | Okos
26.8.2025 | 13 MIN
Az okosórák szinte mindent megmérnek – az alvástól a kalóriaégetésen át a vérnyomásig. Az igazság azonban az, hogy ezeknek az adatoknak egy része jobb híján találgatás. De ez egyáltalán nem számít, ha tudja, hogyan kell vele dolgozni.
Az okosórák ma már mindent mérnek a pulzusszámtól kezdve az alváson át az elégetett kalóriák mennyiségéig. De nem minden, amit mutatnak, 100%-os pontosságú. Most talán arra gondol, hogy "Mi ez a badarság? Annyi pénzbe kerül!" Igen, ez igaz – csakhogy a gyártókra óriási nyomás nehezedik, hogy a készülékeik minél több funkciót tudjanak ellátni, elméletileg még a milliókba kerülő orvosi eszközökkel is képesek versenyezni, amelyeket gyakran egyetlen konkrét dologra terveznek.
Tehát lehet-e egy okosóra pulzusmérése olyan pontos, mint egy orvosi elektrokardiogram? Természetesen nem. Mégis naponta találkozom olyan kérdésekkel, hogy miért mutat az óra ilyen magas számot, miért nem egyezik a professzionális vizsgálat eredményével, és így tovább. Az emberek gyakran nem veszik észre, hogy az okosóra csak a legjobbat teszi, amit tud – és ez gyakran azt jelenti, hogy a lehető legpontosabb becslést adja. Még így is hasznosak lehetnek ezek a számok. Ebben a cikkben pedig megmutatom, hogyan kell megközelíteni őket, és mikor van értelme megbízni bennük.
Egyenként végigvesszük egy-egy olyan okosóra funkcióit és szenzorait, amelyekben feltétel nélkül megbízhat – és mégsem biztos, hogy ez a legbölcsebb. És fordítva, azokat, amelyekről azt gondolod, hogy rosszul mérnek, de a valóságban talán egyáltalán nem azok.
A kalória az az energiamennyiség, amelyet a szervezet az alapvető életfunkciók és a különböző tevékenységek működtetéséhez használ fel.
Ha minden egyes, a kalóriaégetés mérésének pontosságával kapcsolatos kérdésért 100 forintot kapnék, valószínűleg már nem ezt a cikket írnám, hanem sörözgetnék a jachtomon.
Már csak elvből is – hogyan tudhatná egy okosóra pontosan, hogy a szervezetünknek mennyi energiára van szüksége a légzéshez, az emésztéshez és más alapvető folyamatokhoz?
2017-ben volt egy tanulmány a Stanfordon, amely az elégetett kalóriák mérésének pontosságát vizsgálta. A kalóriamérés gázelemzésen alapul – és az okosórák ehhez egyáltalán nem férnek hozzá. A teszt kimutatta, hogy még a legpontosabb készülék is 27%-os eltérést mutatott. Igen, a gyártók azóta javítottak az érzékelőkön és az algoritmusokon, de 100%-os megbízhatóságot még mindig nem lehet elvárni.
Mivel az okosórák nem tudják közvetlenül mérni az anyagcserét, a számításaikat demográfiai adatokra (életkor, nem, súly, magasság), mozgásra, pulzusszámra és a BMR (alapanyagcsere-ráta) becslésére alapozzák. Ha ehhez hozzávesszük, hogy minden ember más, minden gyártó más algoritmust használ, és a mozgás vagy a pulzusszám mérésének pontossága is változó, akkor egyértelmű, hogy a kalóriafogyasztás teljesen pontos mérése egyszerűen irreális.
Hogyan dolgozzon vele:
Az energiafelhasználásra úgy is gondolhat, mint az aktivitása mutatójára. Kövesse a hosszú távú tendenciáját, és az elégetett kalóriák becslése megmondhatja, hogy növelni vagy csökkenteni kell-e az energiabevitelét. Annyira azonban nem hagyatkoznék rá, hogy ha az órája azt mutatja, hogy 500 kcal-t égetetett el, akkor automatikusan pontosan 500 kcal-t fog pótolni.
A pulzusszámot egy optikai érzékelő méri. Ha kíváncsi a részletekre, ajánlom figyelmébe az alábbi cikket.
13.10.2022
MINDEN A TÉMÁBAN: Pulzusmérő és hogyan segíthet Önnek
A pulzusszámmérés nem olyan találgatás, mint mondjuk a kalóriafogyasztás, de még mindig sok zaj van benne. Képzelje el, hogy a fény átsüt a bőrön, és a visszaverődése alapján meghatározza a pulzusszámát. Sok tényező befolyásolja a pontosságot – a fény erőssége, a diódák száma, a bőr színe, az ütések, a környezeti fény, a víz, az izzadtság, az óra feszültsége... a lista elég hosszú.
Éjszaka is számíthat egy minőségi okosórára – se izzadás, se eső, se fekvés, se külső fény. Ezek az ideális körülmények. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy minél távolabb van az aktuális tevékenysége az éjszakai fekvéstől, annál nagyobb az esélye a pontatlanságnak.
Nehéz súlyokat emelget az edzőteremben? Probléma. Futás a lejtőn? Probléma.
Valójában a gyártók éppen azon versenyeznek, hogy ki tudja jobban csökkenteni a zajt. Ez nagyrészt a hardveren múlik, de az algoritmuson is, amely márkánként eltérő.
A vér oxigénellátását a bőr transzmisszivitásával is mérik, és az utóbbi időben sokat kísérleteznek a glükózméréssel is. Ez azonban közvetett mérési módszer, és ha egészségügyi problémái vannak, semmiképpen ne hagyatkozzon rá. Egy okosórának nincs hozzáférése a véráramához. A pulzoximetria elég sokat fejlődött, de én biztosan nem hagyatkoznék a glükózmérésre.
Hogyan kell vele dolgozni:
A nyugalomban vagy normál tevékenységek során végzett méréseknél általában lehet az okosórákra támaszkodni, és könnyebb sporttevékenységet is elbírnak. De ha megerőltetőbb mozgás közben is pontos mérésekre van szüksége, akkor támaszkodjon a mellpántra. Ez közvetlenül a forrásnál méri a szív elektromos aktivitását, és nem támaszkodik a dobogó szív mellékhatására – a bőrön keresztül történő véráramlásra.
Ha a csuklójáról méri a lépéseket, valószínűleg már sejti, hogy ez a problémák táptalaja. Tény, hogy szerintem a lépésszámlálók manapság elég tisztességesen mérnek, de persze előfordulhatnak eltérések.
A lépéseket a gyorsulásmérő érzékeli, amely a keze mozgása alapján próbálja megbecsülni, hogy történt-e lépés. Kétféle hiba van – az alul- és a túlirányítás.
23.4.2024
Gyorsulásmérő – Miért van egy okosórában?
Alulmérés általában akkor fordul elő, ha a kéz nem végez tipikus mozgást. Babakocsit tolni, túrabotra támaszkodni, télen zsebre dugott kéz... egyszóval minden, ami nem felel meg a szabványnak, problémás lehet.
A túlirányítás ezzel szemben akkor fordul elő, amikor ülünk, de mozgatjuk a karunkat. Ha például ül, és mogyorós zacskók töltögetéséből él, akkor sok kézmozdulatot tesz, de valójában nem tesz egy lépést sem.
Igen, az algoritmusok egyre jobbak és a zaj egyre kisebb, de az óra még mindig nehezen ismeri fel ezeket a helyzeteket. Egyesek vitatkozhatnak azzal, hogy miért nem használják az órák a GPS-t a mozgás meghatározásához, de ez a kisebb akkumulátorral rendelkező modelleket órák alatt lemerítené.
Hogyan kell vele dolgozni?
Őszintén szólva nincs megoldás. Ha az órája a gyakori kézmozdulatokkal járó ülőmunka miatt túlmérik a lépéseit, akkor a munkához le lehet venni. Egyébként az egyetlen másik lehetőség, hogy elviseli, vagy a lábára szíjazza az órát – de akkor elveszíti a pulzusmérést.
Egyszerűen fogalmazva – egy okosóra (vevő) érzékeli legalább három műhold helyzetét, és megméri, mennyi idő alatt érte el a jelük. Ebből az időből meghatároz egy távolságot, és minden egyes műhold körül egy ennek a távolságnak megfelelő sugarú kört alakít ki. E három kör metszéspontja az Ön pozíciója. Ezt az elvet nevezik trilaterációnak.
17.4.2024
GPS vevő – Miért van egy okosórában és hogyan működik?
De most képzeljük el, hogy a helyzetedet valami a bolygónkon kívülről határozza meg, és Ön egy állandóan látszólag mozgó test vagy (a Föld forgása miatt), és a jel útjába folyamatosan akadályok kerülnek – épületek, fák, felhők....
Ha valaki megérti, hogyan működik valójában a helymeghatározás, könnyen megérti, hogy mennyire hajlamos a hibákra ez a technológia.
Számos olyan tényező befolyásolja a pontosságot, amelyek nem mindig olyan nyilvánvalóak, mint az, hogy egy épület belsejében a jel egyszerűen nem éri el Önt.
Az egyik ilyen tényező a műholdak geometriája. Ha a műholdak a helymeghatározás idején az égbolt egyik oldalán "összenyomódnak", akkor az eredményül kapott pontosság rosszabb lesz.
A műholdak geometriájához kapcsolódik a DOP (Dilation of Presicion) fogalma. A GPS-nek szüksége van arra, hogy a műholdak az égbolton szétszóródjanak. Ha túl közel vannak egymáshoz vagy csak egy irányban helyezkednek el, a pozíciószámítás pontatlan lesz – ezt nevezzük Dilution of Precision-nek (DOP). Ez leginkább szűk utcákban, mély völgyekben vagy sűrű erdőkben okoz gondot, ahol az óra a műholdaknak csak egy részét látja. Ezért előfordulhat, hogy az órája néhány méterrel "dobja" el Önt, vagy értelmetlen magasságot mutat.
Légköri késés. A jel áthalad az ionoszférán és a troposzférán, ami megváltoztathatja a terjedési sebességet. Még az ezredmásodperces késések is méteres eltéréseket okozhatnak a helymeghatározásban.
A vevőkészülék órapontossága. Az olcsóbb okosórák általában rosszabb minőségű oszcillátorokkal rendelkeznek, ami időzítési eltérésekhez vezet. Amikor pedig az óra egy atomórával felszerelt műholddal kommunikál, az eltérések elkerülhetetlenek. Legtöbbször korrigálnak, de nem teljesen.
Többutas hatás. A jel visszaverődhet épületekről vagy más akadályokról. Jó hír egyeseknek, mert a jel legalább kerülő úton eljut az órához. A helymeghatározási technológia azonban a jel által megtett időre támaszkodik – és a visszavert jel plusz időt ad hozzá. Az eredmény? Eltérés. Az okosórák pedig nem tudják megkülönböztetni a közvetlen jelet a visszavert jelektől.
Minden nap látok valakit, aki összehasonlítja a mérést egy barátjával, akinek mondjuk 200 méterrel több van egy 10 km-es útvonalon. Vagy valaki kétszer lefutja ugyanazt az útvonalat, és az óra minden alkalommal kicsit másképp méri. Ez így rendben van? Abszolút.
Hogyan dolgozzunk vele:
Ne várjon tökéletes eredményeket a helymeghatározástól. Elvégre ez a technológia valahol az űrben lévő műholdakra támaszkodik – és bármi, ami közéd és a jel közé kerül, problémát jelent. Amíg a készüléknek van egy ésszerű hibahatára, addig tökéletesen rendben van.
Az okosórák többféleképpen határozzák meg a magasságot. Leggyakrabban barometrikus magasságmérőt használnak ehhez. Ritkábban GPS-vevőt használnak (amiről már beszéltünk, hogy miért vannak eltérések), és néha a barométer és a GPS kombinációját.
28.8.2024
MINDEN A TÉMÁBAN: Barométer – Miért van egy okosórában?
A barometrikus magasságmérő a légköri nyomás alapján számítja ki az emelkedést és a süllyedést. Ahogy emelkedik, a nyomás csökken (kevesebb égbolt van felette). Amikor ereszkedik, a nyomás emelkedik. Valószínűleg kitalálhatja, hogy hová mennek az eltérések – a nyomás az időjárással is változik. Tehát még ha mozdulatlanul áll is, az óra a légnyomás változása miatt mutathat magasságváltozást.
Eltérések akkor is előfordulnak, ha a barométer bemenete eltömődik, vagy a szél belefúj. Ez "hamis" nyomásváltozást okozhat. Ez leggyakrabban kerékpáron történik, amikor nagy sebességgel halad.
A zöld-sárga gomb alatt található a barométer bemenete.
Hogyan kell vele dolgozni?
Az ideális az, ha minél gyakrabban kalibráljuk. Minden tevékenység előtt kalibráljon a jelzőtáblán feltüntetett magasság vagy a GPS szerint. Beállítható a GPS-hez való automatikus kalibrálás is, ami nagymértékben csökkentheti az eltéréseket. Emellett gyakran a tevékenység mobilalkalmazásba való feltöltése után a magasság újraszámítása is megtörténik, így ez sok zajt kiküszöböl.
Az alvásfázisokat csak egy dolog alapján lehet meghatározni – az agyhullámok alapján. Ezek csak EEG-vel mérhetők, és jelenleg egyetlen okosóra sem rendelkezik ezzel az érzékelővel. A mérést kiegészíti még az izomtónus (EMG) és a szemmozgás (EOG) monitorozása.
Az okosórák az alvás meghatározásához aktigráfiát (mozgáskövetés) és bioszignálokat használnak. A mozgást gyorsulásmérő rögzíti, míg a biosignálok a pulzusszám és annak variabilitásának megfigyeléséből állnak. A mozgás- és pulzusadatokat egy algoritmus értékeli. Néha a biosignálokat légzésszámmal és bőrhőmérséklettel egészítik ki.
23.4.2024
Hogyan figyeli egy okosóra az alvást?
Az első probléma maga a bemeneti adat. Semmit sem mér az óra, amit ténylegesen az alvásfázisok elemzésére használnak. A második probléma az, hogy az algoritmus nem tud minden felhasználót lefedni. Ha valakinek, például egy sportolónak nagyon alacsony a nyugalmi pulzusszáma, tévét néz és nem mozog, az okosóra gyakran azt hiszi, hogy alszik.
Nálam személy szerint nagyon gyakran előfordul, hogy éjfélig ébren vagyok, de az óra azt hiszi, hogy 22:00 óta békésen alszom. Nem, csak fekszem és nem mozdulok.
Szóval igen, az alvásfigyelés csak találgatás.
Hogyan kell vele dolgozni:
Az elégetett kalóriákhoz hasonlóan az alvásfigyelés is használható egy trend meghatározásához. Ne használja arra, hogy másokkal összehasonlítsa, és ne hasonlítsa össze az EEG-vel. Ez egyszerűen csak egy becslés. De arra használhatja, hogy felmérje, hogy a standardhoz képest jobban vagy rosszabbul aludt-e. De a legjobb mérőszám egyébként is a saját érzése. Hogy érzi magát, amikor felébred? Hogyan érzi magát napközben? Ez a rendelkezésre álló legjobb adat. És ha az órája nem találja el a lefekvési vagy ébredési idődet, akkor tudja, hogy aznap nem mehet teljesen az alapján.
A VO₂ Max az az oxigénmennyiség, amelyet a szervezete maximális fizikai terhelés esetén képes felhasználni. Az okosóra közvetlenül méri az oxigént? Sajnos nem.
27.9.2022
Mi a VO2 Max és hogyan lehet növelni?
Az arany standard mérés a spirometria – az erőfeszítés fokozatos növelése, miközben mérjük a belélegzett és kilélegzett levegő mennyiségét. Ezután az oxigén és a szén-dioxid mennyiségét használják annak meghatározására, hogy a szervezet ténylegesen mennyi oxigént dolgoz fel.
Az okosórák közvetett módszert alkalmaznak: nyomon követik a tempót vagy az edzést és a pulzusszámot, amelyből megpróbálják megbecsülni a VO₂ Max-ot.
A legnagyobb probléma egyértelmű – hiányzik a gázelemzés. Ezenkívül minden, ami növeli a pulzusszámot, torzítja a becslést: hőmérséklet, kiszáradás, magasság, fáradtság...
A számítás nagymértékben függ a helyesen mért maximális pulzusszámtól is. Sokat segít, ha legalább egyszer megméri azt egy laboratóriumi teszt során, és helyesen állítja be az órájában.
És természetesen az optikai érzékelő pulzusmérésének pontossága is beleszól a becslés pontosságába, de ezt már fentebb tárgyaltam.
Hogyan kell vele dolgozni:
A legjobb, ha elvégzi a tesztet, és helyesen állítja be a maximális TF-et vagy egyenesen a teljes pulzuszónát. Ezután a VO₂ Max becslést elsősorban egy trend követésére használja, nem egy konkrét értéket. Ha pedig felfelé vagy lefelé megy, gondoljon arra, hogy befolyásolják-e a körülmények, a fáradtság vagy akár a meleg.
Ha valamelyik mérés igazán szárnyalt az okosórákon az elmúlt években, az az EKG. Lényegében a szív elektromos aktivitásának grafikonja.
17.4.2024
EKG mérése okosórával – Hogyan működik?
Az EKG elvét azonban a vérnyomás és a testösszetétel mérésére is elkezdték használni.
A vérnyomást tonométerrel kellene megfelelően mérni – amikor egy eret összenyomnak, a szisztolés és diasztolés nyomást figyelik. Az okosórák (a Huawei Watch D kivételével) azonban nem rendelkeznek felfújható mandzsettával. Ehelyett az úgynevezett PTT-t (Pulse Transit Time) használják, vagyis azt az időt, amely alatt a vér a szívből a csuklóba áramlik.
19.4.2024
Vérnyomásmérés okosórával
26.11.2024
Huawei Watch D2 értékelés – Egy orvos egy adag eleganciával és intelligenciával mindenkine
A legnagyobb probléma az, hogy az órának nagyon gyakori kalibrálásra van szüksége egy hagyományos vérnyomásmérővel szemben a pontosabb eredményekhez. Ha napi szinten akarná használni, előbb-utóbb több-kevesebb eltérésbe ütközne.
A testösszetétel-mérés azon az elven működik, hogy gyenge elektromos áramot küldenek a testbe, majd mérik az ellenállást. Ebből vezetik le a testösszetételt.
Hogy őszinte legyek – ha van otthon egy mérleg, ami ezt tudja, valószínűleg az sem teljesen pontos. A mérlegek csak a test alsó részét mérik. Egy óra viszont csak a felső részt méri. Talán ismeri az InBody készüléket – a kezén markolatok vannak, miközben egy speciális párnán áll. Ennek köszönhetően a test mindkét részét méri. Ez olyasmi, amire az okosórák és a hagyományos mérlegek soha nem képesek.
Hogyan kell vele dolgozni:
Ha komoly egészségügyi problémája van a vérnyomásával, egyáltalán nem hagyatkoznék az óra méréseire. De normál használat esetén, mint a testösszetétel méréseknél, hasznos lehet a trendkövetéshez. Rosszabbodnak a számok, vagy javulnak? Még ez az információ is értékes lehet.
A futás egy lábtevékenység, így definíció szerint nincs sok értelme a csuklóról mérni a futás dinamikáját.
29.8.2024
MINDEN A TÉMÁBAN: Futásdinamika (függőleges rezgések, lépésszám, DKZ stb.)
Azt hiszem, nem sok mindent tudok még mondani erről, mert számomra elég nyilvánvalónak tűnik, hogy miért nem működhet teljesen megbízhatóan.
Vannak különböző lábtartók, amelyek ideálisak a mérésre, mert közvetlenül az "akció helyszínén" vannak. Ugyanakkor vannak különböző podok is, amelyeket a rövidnadrágok és/vagy a mellkasi övek gumikötője mögött helyeznek el, amelyek szintén képesek elvégezni a feladatot. Az utóbbi két említett eszköznek legalább az az előnye, hogy fixen áll, és nincs hintamozgás.
A függőleges lengés (felfelé irányuló mozgás lépés közben) meghatározása a mellkas fix pontjáról kétségtelenül jobban meghatározható, mint a kar lengő mozgása alapján.
Ez nem azt jelenti, hogy a futásdinamika csuklóból történő mérése teljesen haszontalan, de nagy eltérések fordulnak elő, ha nem ideálisak a mérési körülmények. Például, amikor lefelé fut, előfordulhat, hogy a keze szinte statikus helyzetben van, mert egyensúlyoz. Vagy amikor felfelé fut, és még mindig a földön van, akkor lehet, hogy sokkal jobban felemeli a lábát, mint egy aszfaltos emelkedőn.
Hogyan dolgozhat ezzel:
A terepen őszintén szólva szinte semmi értelme. De a normál terepen történő, többé-kevésbé sík futás szempontjából a mérésekből lehet egy tendenciát meghatározni. A célunk az kell, hogy legyen, hogy minél hatékonyabban fussunk előre, minél magasabb lépéstempóval és ideális lépésszámmal, és az okosóra mérései ehhez is elegendőek lehetnek, mert láthatjuk, hogy például a függőleges lengésünk jobb vagy rosszabb lesz-e, ha kicsit módosítunk a futóstílusunkon.
Mi a helyzet Önnel? Ön hallgatólagosan megbízik abban, amit az okosóra kiértékel? Van olyan, amiben zavarja a pontosság? Ossza meg velem a hozzászólásokban!
Fotók forrásai: